Most olyan érzések törtek felszínre bennem ami már nagyon rég volt. Poontosan, mikor Á. jött a suliba a másik osztályba szóval évfolyamtársak vagyunk. Igazából akkor nem éreztem ilyet, de már akkor is helyesnek tartottam. Pont akkor jövök rá, hogy mit érzek iránta mikor barátnője lesz. A barátnőjét ugyanúgy hívják, mint engem és mindig azt érzem, hogy biztos rám gondolt legalább egyszer mikor leírta a nevét. Néha viszont úgy gondolom, hogy csak szeretnék a barátja lenni. Mégpedig a LEGJOBB barátja. Mondjuk szerintem rögtön beleszeretnék ha járnánk. Ő az ideálom kivülről és belülről is. Az alkata olyan tökéletes. Nem egy pálcika, mint szinte az összes osztálytársam, akik hozzám nem is passzolnának. Egyszerűen annyira jófej és nem bunkó.  Megvédi az embereket ha beszólnak neki, na persze van pár kivétel, de alapjárton nagyon rendes. Olyan hihetetlenül jófej, de jó formán nem is ismerem. A barátnőjével mostanában problémái vannak pontosan nem tudom, hogy mi is, de ask.fm-en is nagyon zaklatják. Pont kb. 10 perce olvastam olyan választ amiben nagyon lecsicskázza a kérdezőt és most tényleg nagyon rossz kedve lehet, mert ő ilyet nem szokott...Rossz tudni, hogy így érzi magát. Bármennyire is szeretnék járni vele azért szurkolok is neki a barátnőjével, mert tudom, hogy nem nagy rá az esély, hogy engem válasszon, mert már eddig közeledett volna, ha akart volna...